...melyek újra és újra felszínre kerülnek bennem egy-egy feltett kérdés, bejegyzés kapcsán.
Évek óta gondolkodom a kézművességen.
Igazából a gépesítés, műanyag holmik
megjelenése óta nagyon 'nehéz sorsa' van a kézi munkának. A
50-es, 70-es években például nagyanyáink, anyáink kitörő
lelkesedéssel fogadták a tömeges gyári és műanyag, 'csodálatos'
termékeket. Műanyag bútor, edény, csipke, ruha... olcsó és
mutatós. Nagymama aki egyébként csodásan kézimunkázott anno,
hihetetlen áhítattal tud gyönyörködni egy vacak kínai semmitérő
holmiban. Felfoghatatlan számomra miért, mikor az ő idejükben fát
faragtak, kerámia edényeket égettek, szőttek, fontak, hímeztek
és azok sokkal-sokkal szebbek voltak.
Sokunkkal egyetemben várom az egyedi,
minőségi kézimunka értékének növekedését.
Viszont ha belegondolunk a jelenlegi
jövedelmekbe, eléggé valószínű hogy egyre kevesebben lesznek akik meg is tudják fizetni a beléjük fektetett rengeteg munkaórát.
(Amit egyébként egyáltalán nem lehet.)
Szűnjön meg a kézművesség? Majdnem
meg is szűnt egy időben. Mindenki csak magának alkosson, vagy ajándékba? (Már aki
tud, és van rá ideje.) Persze költői kérdésnek szántam ezeket.
Néha eszembe jut, hogy
gyűjteményként őrízhetném a kézimunkáimat. Sokkal így is teszek:
jó néhány hajócsipke, horgolt csipke, kötött kendő lapul a
szekrényemben.
Hogy érzelgős legyek: fáj a szívem
egy-egy eladott szép stóla után, vegyesek az érzéseim amikor elkel valami.
Ezeket az érzéseket a visszajelzések szokták enyhíteni: ...amikor
a szülés előtt álló kismama megírja, hogy a csipkekendőt a szülészdoktornőnek
viszi ajándékba és miután élőben látta nehezen válik meg
tőle... , amikor a menyasszony elküldi a képet a felpróbált
menyasszonyi ruhájáról, amihez az egyik fehér stólámat fogja viselni... és sorolhatnám...
A másik oldala az áruba bocsátásnak, hogy a bevételből
gyűjtögettem össze a szabóbabám, a rokkám, a sok minőségi
eszköz és alapanyag árát. Ha úgy tetszik arra elég eddig ez a kicsike 'jövedelem' , hogy a hobbim árát fedezze úgy-ahogy, ne kelljen a
családi kasszánkat tovább terhelni.
Szeretek kötni és fonni, és eladás nélkül soha nem
tudtam volna ennyi mindent megvenni hozzá.
Egyenlőre folytatom... mindkettőt... hogy ilyen formában meddig...?